Ország- és telephelykerülés három keréken

Pap Bence kollégánk beszámolója az 5 napos oldalkocsis motoros túráról, amellyel érintette az ITSH-s telephelyeket valamint a T-Systems Slovakia-t és közben 5 környező országban is járt.

Bence négy éve vette az első oldalkocsis motorját, egy orosz katonai motort, egy Dnepr-t. Nagy tervei voltak vele, de az sajnos műszakilag nem volt elég megbízható, ezért lecserélte egy Ural oldalkocsival szerelt, 1989-es gyártású Honda Transalpra. A Transalpok legendásan elnyűhetetlenek, évtizedekig gond nélkül szolgálják gazdájukat, ezzel a 2+1 kerekűvel indult országkerülésre.

Az augusztus eleji négynapos túra klasszikus bakancslistás tétel volt számára. Tavasz óta tervezgette, a nyár folyamán pedig a motort is felkészítette a várható kihívásokra. A túratervezésnél két szempontot vett figyelembe: az útvonal haladjon keresztül az ország mind a négy legtávolabbi településén (É-D-K-NY) és érintse az összes ITSH telephelyet + plusz a kassai T-Systems Slovakia irodát. Négy napra tervezett, így már augusztus 4-én a munka után elindult, hogy ennyivel is több ideje legyen motorozni. A négy nap felülmúlta a várakozásait, egyedül ment, de egy percig sem unatkozott. Naponta nagyjából 400 kilométeres szakaszokat kellett teljesítenie és bár útközben bármilyen változáshoz könnyen igazodott volna, de az előre tervezés sokat segített neki, így nem telt telefonnyomkodással (GPS tervezéssel) az idő. Azon kívül, hogy a kilométeróra spirálja felmondta a szolgálatot, Bencének komolyabb technikai problémája nem akadt, ami egyrészt meglepő egy 28 éves motor esetén, másrészt mégsem az, hiszen ezt a gépet még Japánban rakták össze. Miután a kilométeróra felmondta a szolgálatot, és körülbelül 200 kilométerenként meg kellett állnia tankolni, ezért ezt a túra második felében jobban kellett „monitorozni”.

Egy oldalkocsis motor sokak számára megbámulni való, mindenesetre csodálkozó emberek mindenhol akadtak, többen is érdeklődtek, beszélgetést kezdeményeztek, mások csak távolról méregették. A motoros kaland végül kicsit fárasztóbbra sikerült, mint azt Bence előre számította, így egyik este sem kellett őt „álomba ringatni” 🙂 A tervezetthez képest alig 100 kilométerrel ment többet, ami az egész távra vetítve elhanyagolható többlet. Sok olyan ismeretlen szakasz volt, ahol korábban még nem járt, elmondása szerint talán a legjobban a szlovén hegyeket és a szlovák szakaszokat szerette meg. A következő terve egy hosszabb Balkán-túra lesz a Fekete-tengertől az Adriai-tengerig, a távlati cél pedig akár egy többhetes közép-ázsiai út is lehet.

Első nap:
Budapest – Mór – Pápa – Várkesző 183 km.

Második nap:
Várkesző –  Sopron – Szombathely – Felsőszölnök – Muraszombat – Varasd – Nagyatád 406 km.

Harmadik nap:
Nagyatád – Pécs – Beremend – Kiskőszeg – Szabadka – Röszke – Szeged – Hódmezővásárhely 337 km.

Negyedik nap:
Hódmezővásárhely – Debrecen – Nyíregyháza – Garbolc – Dombrád 465 km.

Ötödik nap:
Dombrád – Sátoraljaújhely – Hollóháza – Kassa – Rimaszombat – Nógrádszakál – Rétság – Budapest 429 km.

Az 5 nap számokban:

  • 1820 km volt a teljes útvonal…
  • naponta 8-10,5 óra vezetéssel,
  • 120 liter benzin fogyott (kb. 6,6-os átlagfogyasztás) + kb. 4 dl olaj is fogyott,
  • benzinre a teljes büdzsé 55%-a ment el,
  • Bence kollégánk 5 szomszédos országban járt, ez 10 határátlépést jelentett, ötször kértek a papírjait, de csak kétszer pecsételtek az útlevelébe,
  • egy kilométer bruttó 40,7 Ft-ba került,
  • legnagyobb sebessége 117 km/h volt, az átlag pedig 65 km/h.