Milyen új lehetőségeket rejteget a távmunka?

mr1_kossuthDr. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke és Bőthe Csaba, az IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója beszélgettek a távmunkáról a Kossuth Rádióban.

 

Mv: Ott már elterjedt, úgymond divat, szeretik, megkedvelték. Nálunk talán nem annyira? Hát ezt is mindjárt megtudhatjuk. Dr. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke a vendégünk és itt van Bőthe Csaba, ügyvezető igazgató az IT Services Hungary Kft. képviseletében. Uraim, jó napot kívánok!

Forgács Tamás, elnök, Magyar Távmunka Szövetség: Jó napot!
Bőthe Csaba, ügyvezető igazgató, IT Services Hungary Kft.: Jó napot kívánok!

Mv: A távmunkáé a jövő, Tamás?
Forgács Tamás: Bizonyára, úgy gondolom, hogy igen. Tehát maga a globalizálódó és informatikai eszközökkel ellátott világunk arra mutat, hogy egyre inkább az éterben, a számítógépeken történik maga a munkavégzés. Innentől kezdve kézenfekvő, hogy ennek a helye egyre kevésbé lesz helyhez kötött, amint az úgymond középvezetők, felsővezetők is ezt képesek lesznek valamilyen módon menedzselni.

Mv: Azt tudjuk-e, van-e valamiféle számarány, hogy milyen arányban foglalkoztatnak távmunkában az alkalmazotti létszámhoz képest, Bőthe Csaba.
Bőthe Csaba: Hogyne. Mi körülbelül két évvel ezelőtt kezdtük el ezt a formát kialakítani és intenzíven alkalmazni. Mára körülbelül 320-330 munkavállalónk dolgozik ebben a formában. Ugye körülbelül négyezren vagyunk, ebből könnyű kiszámolni, hogy mi ez az arány. És én azt gondolom egyébként, hogy ezzel még messze nem értük el azt a létszámot, amely ilyen formában alkalmazható. Ennél jóval többet is el tudunk érni, úgy gondolom.

Mv: Mindenki alkalmas a munkára, vagy azért vannak nagyon fontos kritériumok, előfeltételek?
Forgács Tamás: Nem, nem mindenki alkalmas távmunkára. Mi ezt úgy szoktuk mondani a cégben, hogy megfelelő érettség kell ahhoz, hogy valaki távmunkában dolgozzon. Elsősorban azért, mert az ember nincsen szem előtt. És hogyha nincsen szem előtt akkor…

Mv: Bizalmi kérdés.
Forgács Tamás: …akkor szükséges egy olyan érettség, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban elvégezzem a munkát. Természetesen a munkavégzés mérhető, nagyon, nagyon sok paraméter mentén mérhető, de mégis elsődlegesen fontos szerintem, hogy a munkavállaló érezze azt, hogy a közvetlen felügyelet nélkül is el kell végezni a munkát.

Mv: Beszélünk még arról, hogy mi mindent érez még a munkavállaló. Írjanak nekünk, kérdezzenek! Aki benne van azért, és aki szeretne belépni egy ilyen lehetőségbe, hát akkor azért. 06-30-9000-666. Főváros és vidék aránya.
Forgács Tamás: Hát ez igazából maga a munka típusától is függ. Tehát a fővárosban jelentősen nagyobb informatikai szolgáltató központok vannak ugye, programozások, tehát kevesebb vidéki helyszínen léteznek ezek, mint ahogy az IT Servicesnek is vidéki irodái vannak. Tehát azok a vidéki városok mindenképp előnyben vannak, de mondjuk, ha rábökünk a térképre, egy vidéki településre, amennyiben ott fel tudunk sorolni nagy mennyiségű informatikai, vagy könyvelői, vagy egyéb állást, ami jellemzően távmunkában végezhető, ott bizonyára van. De ez a statisztikák alapján is kevesebb.

Mv: Apropó, jellemző távmunka. Mondjunk egy párat tényleg!
ForgácsTamás: Hát leginkább, ami informatikai eszközökhöz kötött, ennek viszont a skálája az úgymond betanított munkától a szellemi munkáig. És akkor kezdeném ott, hogy mondjuk egy szolgáltató központban egy nagy mennyiségű számla feldolgozása, egy call centerrel tevékenységet végző, az úgymond a betanítható, nagy mennyiségű munka és akkor egészen a programozón keresztül, a pénzügyi szakértőn keresztül, a marketing szakértőn keresztül, egészen a menedzsmentig, menedzserig, ahol gyakorlatilag minden vezető ma már úgy gondolom, hogy távmunkásnak mondható.

Mv: A gyakorlatban Csaba, hogy érzi, hogy például kreatívabbak a távmunkában dolgozók, mint a hagyományos munkakörben?
Bőthe Csaba: Mindenképpen motiváltabbak. Erre mi külön odafigyeltünk, hogy a távmunka lehetőségének bevezetése után, folyamatosan mérjük azt, hogy milyen hatással volt a dolgozókra. Hiszen az egyik fontos tényező, ami miatt ezt elkezdtük, az a tőlük érkező jelzés volt. Azok a kollégák, akiknek nagyon sokat kellett ingázniuk, a közlekedés rengeteg idejüket elvette, ők voltak azok, akik először jelezték felénk, hogy nagyon jó lenne ez a fajta lehetőség. Ennek megfelelően, amikor bevezettük és már kellő számú kollégánk dolgozott ebben a formában, akkor külön rákérdeztünk a dolgozói elégedettség-felmérés során, hogy ő távmunkában dolgozik, vagy hagyományos formában. És azt tapasztaltuk, hogy akik távmunkában dolgoznak, azok motiváltabbak, elkötelezettebbek, nem meglepő módon. Hogy kreatívabbak-e el tudom képzelni…

Mv: Vagy azzá válnak időközben.
Bőthe Csaba: El tudom képzelni, az mindenképpen elmondható, hogy nem állnak föl x időpontban, mondván, hogy nekik akkor indulni kell, mert különben lekésik a buszt vagy a vonatot, megfigyeltük és ők maguk is elmondták azt, hogy tulajdonképpen összességében többet dolgoznak, mint amikor a hagyományos formában alkalmaztuk őket bent a munkahelyen.

Mv: Nem az a nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, hanem az abszolút egyéni jellegű munkarend-felépítés jellemző, Tamás?
Forgács Tamás: Én úgy gondolom, hogy ez az az irány, ami felé megyünk, tehát a hagyományos irodában végzett munkaidő alapú munkavégzés helyett a munka- és eredménycentrikus munkavégzésé a jövő. Én úgy gondolom, hogy itt elhangzott, a felkészültség a munkavállalói, de a munkaadói oldalon is szükséges ahhoz, hogy átgondolt távmunka legyen, és többek között itt az eredmény mérhetősége, tehát a munkavégzés mérhetősége, kontrollja egy nagyon fontos szempont. Azért van olyan, ahol könnyen mérhető, mondjuk egy call center vagy nagy mennyiségű számlafeldolgozás, meg van egy szellemibb vagy programozói vagy menedzser munkánál nem annyira, de amennyiben nincs megoldás a kontrollra, úgy marad egy bizalom, amit bizonyos hagyományos eszközökkel évente, félévente ki lehet értékelni, bemondás, látszat alapján viszont…

Mv: Meghívom a főnökömet egy kávéra, most mondjuk egy nagyon…?
Forgács Tamás: Vagy fordítva, a főnök hívja meg néha, és ha nagyon kedves és viccesen beszél, akkor biztos, hogy nagyon jó csávó, és akkor maradhat, viszont mondjuk hogyha kicsit introvertáltabb és kevesebbet beszél, akkor biztos sunyi, ezért nem, tehát hogy az a helyzet, hogy a szubjektív megítélés mögött vannak olyan online eszközök, amik képesek arra, hogy tényleg a munkavégzést kontrollálják, mérjék. Nem feltétlen nagy testvér szindrómában, hanem inkább tényleg a mérhetőség, tervezhetőség szempontjából. És ha ez van, akkor onnantól kezdve nem kell nyolc órában dolgozni, hiszen a munka az akkor van, amikor leülök a gép elé és dolgozom.

Mv: És ez lehet tíztől este tízig.
Forgács Tamás: Pontosan, tehát egy programozó tipikusan olyan, hogy ő este szeret dolgozni, akkor miért ne engedjük meg?

Mv: Vagy éjszaka, az sem meglepő.
Forgács Tamás: Pontosan, viszont fontos, hogy a munka törvénykönyve a mai napig nem nagyon készült fel erre a lehetőségre, ez egy másik fejlesztendő terület.

Mv: Csaba?
Bőthe Csaba: Maximálisan egyetértek. Ez egy bizalmi kérdés és egy érettségi kérdés. Ugye az érettségről már beszéltünk, hogy a dolgozó kellőképpen érett-e erre a munkaformára, a vezető oldaláról pedig ez egy bizalmi kérdés. Mi is tapasztaljuk, hogy vezetőink, középvezetőink, akár még felsővezetői szinten is adott esetben ódzkodnak eleinte ettől a formától, nyilván érthető okokból úgy gondolják, hogy két fontos…

Mv: Van egy régi képlet, ugye. Ha én dolgozom, akkor bemegyek, van egy asztal, íróasztal, leülök, és akkor reggel nyolctól délután négyig ott vagyok. És akkor ebédszünet, kávészünet, kinek mi és hányszor, de ez valahogy belénk ivódott, ugye? Tehát ez…
Bőthe Csaba: Így van, így van, és ebből következnek bizonyos dolgok, az egyik az, hogy könnyebb szemmel ellenőrizni, szemmel verni a dolgot, hogy ilyen furcsán fejezzem ki magam, a másik oldalon pedig látszólag könnyebb azt biztosítani, hogy a dolgozó az részét képezze a közösségnek, a csapatnak és ne szakadjon ki belőle. Az egyik legnagyobb veszély egyébként szerintem nem is az, hogy megfelelően tudjuk-e ellenőrizni a munkavállalókat, erre rengeteg módszer van, erről itt már beszélgettünk is. Sokkal nagyobb veszély az, hogy a dolgozó kiszakad valóban a csapatból, vagy nem is biztos, hogy kiszakad, de úgy érzi, hogy ő már nem képezi annyira részét a csapat életének. Ezt kell biztosítani, ezért mi például azt a formát választottuk, hogyha valaki távmunkában dolgozik, azért hetente egy-két napot be kell jönnie, vagy pedig a hónapban egy hetet bent kell töltenie, mindenképpen érezze, hogy része maradt a csapatnak.

Mv: Egy csapat része, egy csapatot épít.
Bőthe Csaba: Így van.

Mv: Sinkó Judit cégénél hogy csinálják, Cisco Systems Magyarország, jó napot, kézcsókom!
Sinkó Judit, PR menedzser, Cisco Systems Magyarország Kft.: Üdvözlöm, jó napot kívánok! A mi módszerünk az hasonlít arra, amit a beszélgetőtársak itt a korábbiakban említettek, nevezetesen nálunk arra is van lehetőség, hogy valaki a hét bizonyos napjain dolgozzon otthonról, illetve bizonyos napszakokban dolgozzon otthonról. És azt hiszem, hogyha a távmunka fogalmát ilyen formában kiszélesítjük, akkor sokkal több olyan munkahely lehet, ahol valóban gondolkozhatnak a vezetők ilyesfajta rugalmasabb megoldásokban, és ez nyilván összecseng aztán a motivációs kérdésekkel. Illetve azzal is, hogy a munkatársak életritmusához, a gyerekek iskolába viteléhez és sok minden máshoz így sokkal rugalmasabban lehet alkalmazkodni. És hogy ha megengednek még egy gondolatot itt a nyolctól ötig tartó munkaidő témájában. Még a tavalyi év vége felé végeztünk egy kutatást, ez egy nemzetközi kutatás volt, és az egyik gondolat, ami ebből a kutatásból kiderült, az az volt, hogy létezik-e egyáltalán ez a nyolctól ötig tartó munkanap, és úgy tűnik, hogy az Y generáció vagy az internetgenerációs munkavállalók, akik folyamatosan lépnek be a munkaerőpiacra, nos ők sokszor úgy gondolkodnak a munkanapjukról, hogy egy ilyen szakaszokra osztják. Tehát mondjuk dolgoznak héttől kilencig akár otthonról, aztán utána adott esetben akár be is mennek a munkahelyükre vagy elmennek megbeszélésekre, tárgyalásokra. Aztán van egy szünet valahol a déli órákban, majd ezt követi egy újabb, délutáni periódus. Aztán utána mondjuk sportolnak vagy egyéb családi teendőik után néznek, és aztán újra, az esti órákban valahol 8 és 10, vagy 9 és 11 között akár jöhet egy újabb munkavállalói vagy munkavégzési időszak.

Mv: Ez roppant érdekes amit mond, uraim?
Forgács Tamás: Abszolút ezt alá tudom támasztani én is, ahol ezeknek a számokat nézünk, tehát egyrészt a fiatalokra is jellemző, meg ott ahol tényleg az a mondás, hogy akkor dolgozol, amikor leülsz a gép elé, és ez megfelelő objektív módon mérhető, ott tényleg ez van. Tehát ezért mondom, hogy gyakorlatilag szinte ma már minden menedzselt távmunkásnál megfigyelhető, hogy reggel egy-két órát otthon elolvassa a levelet, és megválaszolja, és ugyanaz este. Na most a nyolc órából legalább két-három óra elmegy azzal, hogy leveleket ír, és statisztika szerint negyven százaléka az ideje az embereknek e-mailezéssel megy.

Mv: Komoly grafikonokat hozott.
Forgács Tamás: Igen. Tehát itt pont arról szól, hogy ahol ez a job controllal mért munkaidő-kimutatásoknál látszik az, hogy milyen feladatokra könyvelhető el az idő, és egy ilyen eszközzel nagyon egyszerűen megnézhető, hogy melyik nap hogy ingadozik a munkavégzés. És ha valaki otthon van gyakorlatilag látható, hogy hétközben ugyanannyit dolgozik a feladatokkal, tehát az ilyen percre pontos kimérések meg kielemzések, tehát ezek alapján már nem arról szól, hogy a bizalom. Mert a legtöbb helyen a távmunkánál azt mondják, hogy bizalom kell hozzá. Valóban, de azért pont egy nagyméretű vállalatnál azért ez a bizalom azért már szubjektív irányba megy el.

Mv: Igen.
Forgács Tamás: És nem azonnali reaktív. Tehát ott, ahol komoly dolgokat csinálnak, nem lehet azt mondani, hogy majd fél év múlva az értékelésen kiderül, hogy milyen, hanem azonnali visszajelzés kell, és ehhez megfelelő eszközök kellenek. És igen, a nap az szerintem darabolódik fel, pont, amit az előbb is beszéltünk ez szerintem ez az az irány, amerre megyünk, csak ehhez tényleg kellenek eszközök, úgy gondolom, hogy…
Mv: A legjobb a távmunka, nálunk sajnos kevés van, szerintem külön szerződés kell a távmunkához, nyilván ez van is írásbeli szerződés.
Forgács Tamás: Így van.

Mv: Erről ugyan nem beszéltünk, de mindjárt. És hát nyilván kérdezik, hogy hol lehet távmunkára jelentkezni, lehet-e kiskorú gyermek miatt esetleg, és hogyan lehet jelentkezni, kezdjük talán ezzel. Még maradva Tamásnál, hogy hogyan lehet jelentkezni.
Forgács Tamás: Hát erre mindig azt kell mondjam, ugyanaz a dologról beszélünk, sőt a távmunka az a meglévő munkavállalásnak egy következő lépése. Általában nem azonnal indul, hanem már van egy gyakorlat, megismeri a munkát, az embereket, a csapatot, akkor van lehetőség otthonról dolgozni. Tehát ez sajnos nem egy olyan dolog, hogy ha nem kapok munkát, akkor biztos lesz valami távmunka számunkra.

Mv: Ma bejelentkezem és holnap már van.
Forgács Tamás: Ez fordítva van. Kell találni egy munkát, és meg kell beszélni a vezetővel, hogy ez egy olyan terület, amit ő otthonról is tud, és bizonyítsa be hogy tud, onnantól kezdve bizalmi alapon el tud indulni egy dolog. Vagy keressen egy olyan céget, ahol jellemző a távmunka, ehhez van néhány keresőoldal, ahol ezt be lehet jelölni és próbálkozzon, de készüljön fel arra, hogy nem tud azonnal. Tehát egy-két hónap, hogy megismerje a munkavégzést, az nagy valószínűséggel szükséges.

Mv: Sinkó Judit?
Sinkó Judit: Egyetértek ezzel. Én is azt gondolom, hogy sokkal egyszerűbb úgy kialakítani ilyen rugalmasabb vagy távmunkamunkavégzési típusokat, ha valaki mára az adott munkahelyen jelen van, és nyilván vannak olyan szakmák vagy olyan ágazatok, ahol mondjuk ez jellemzőbb, és ahogy az előbbiekben elhangzott, itt az eszközök, az internetkapcsolat nyilván olyan előfeltételek, amik ehhez szükségesek.

Mv: Bőthe Csaba?
Bőthe Csaba: Csak csatlakozni tudok az előttem szólóhoz. Ez nálunk egyébként olyan módon működik, hogy az intraneten keresztül tudnak jelentkezni a dolgozóink. Valóban az a helyzet, amit Tamás említett, hogy bizonyos időnek el kell telnie. Tehát néhány hónapra mindenképpen szükség van, amíg a munkavállalót megismerjük és ő is megismeri a munkát, utána jelentkezhet az interneten keresztül. Közvetlen vezetője, és annak a vezetője, az ágazatvezető fogja elbírálni…

Mv: Nyilván, a személyes találkozó azért elkerülhetetlen.
Bőthe Csaba: Természetesen, így van. Sőt még ilyen is szükséges, mert még nem beszéltünk róla, de ugye az otthoni munkavégzés helyét azt auditálni kell, hogy megfelelő-e technikai szempontból, munkavédelmi szempontból és mindenféle más szempontból meg kell felelnie.

Mv: Vannak kihelyezett munkaeszközök is akár?
Bőthe Csaba: Természetesen kihelyezett munkaeszközök is vannak. Úgyhogy a biztonság és minden más fontos szempont is ilyenkor figyelembe vétetik. Hogyha ez az audit is sikeres, akkor – mármint hogy a felettes is támogatja a dolgot…

Mv: Igen.
Bőthe Csaba: … meg az audit is sikeres, akkor kezdődhet el a távmunka, ami határozott időre szól. Szerződést kötünk rá külön, és folyamatosan vizsgáljuk, felülvizsgáljuk azt, hogy ez a továbbiakban is működhet-e. Előfordulhat egyébként, elő is fordult nálunk is, hogy ez nem vált be valamelyik dolgozónál. Vagy azért, mert ő nem érezte jól magát, vagy azért, mert a felettese úgy érezte, hogy nem olyan a produkció, mint bent volt a benti munkavégzésnél, de összességében azért azt gondolom, hogy ez átmegy a köztudatba és a gyakorlatba.

Mv: Valaki meglehetősen szomorúan írja, hogy nincs is más munka, csak íróasztal és gép, esztergagép, volán, kalapács nincs, stb. Hát dehogynem lenne. De ott értelemszerűen, a távmunkában mondjuk egy buszvezetőt nem lehet alkalmazni. Úgyhogy maradjunk annál, hogy ez bizony az asztali munkáról szól ez a beszélgetés legalábbis. Nem dehonesztálva nyilván…
Bőthe Csaba: Természetesen.

Mv: …a más munkát végzőket. Tamás, azért az egy spórolás is nyilván, ugye? Egy ilyen agycégnek a távmunka, mert hiszen mégis nem kell fűtés, villany annyi, mint hogyha mondjuk fönn kéne tartani egy kft-t.
Forgács Tamás: Igen, az az érdekes, hogy tehát én a… úgymond a ROI-számítások alapján tudok beszélni, meg a statisztikák alapján, de meg kell kérdezni tényleg akkor majd a foglalkoztatókat, mert gyakran más a konkrét vélemény, de nekem az a tapasztalatom, hogy ugye egy… főleg egy szellemi, egy programozói cégnél ott a legnagyobb kiadás 98%-ban a bér. Tehát az, hogy veszünk egy notebookot kétszázezer forintért, vagy egy íróasztalt ötvenezer forintért, az annyira elenyésző, hogy gyakorlatilag a havi fizetésnek az egynegyede egy komoly programozónak. Innentől kezdve, önmagában az a tény, hogy most akkor veszek notebookot neki vagy íróasztalt otthonra vagy nem, ez statisztikailag jelentéktelen. De hallgassuk meg a foglalkoztatót, hogy..

Mv: Csaba.
Bőthe Csaba: Igen. Egyértelműen, ugye ez a munka, ez alapjában véve az emberről szól, és ennek megfelelően a bér és a járulékai teszik ki az úgynevezett elsődleges költséget, teszik ki a legnagyobb részét a vállalat kiadásainak – ez körülbelül olyan hetven százalék. De azért ezzel azt is elárultam, hogy az infrastruktúra maga, az még mindig jelentős költség, és céges szempontból nekünk ugye – a munkavállaló elégedettsége mellett – a másik fontos motivációs tényező az az volt, hogy a vállalat növekedéséből adódó irodai infrastruktúra igényünket jobban tudjuk kezelni, hogyha a dolgozók egy jelentős része otthon dolgozik. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy nem kell nekik helyet biztosítani. Nálunk ezt úgy számoljuk egyébként, hogy három munkavállalóra, három távmunkásra egy munkahelyet biztosítani, hiszen akkor ilyen módon egy sharedesk, egy osztott munkahely formájában, hogyha bejönnek egy-két napra a héten, akkor ott tudnak helyet foglalni. De ezzel gyakorlatilag ugye jól láthatóan kétharmadnyi hely illetve költség megtakarítható.

Mv: Köszönöm. Zárómondat Sinkó Judittól.
Sinkó Judit: Talán egy gondolat itt a munkahelyekhez. Arra is érdemes gondolni egyébként azoknak, akik távmunkában gondolkodnak, hogy ha bejönnek a munkatársak, akkor elsősorban egymással szeretnének találkozni. Úgyhogy ez ilyen kreatívabb terek kialakítása, tárgyalók, ahol valóban nem egy-egy asztalnál ülnek, hanem közös munka folyik. Ezt érdemes figyelembe venni a munkahelyek kialakításánál.
Mv: Köszönöm szépen, Sinkó Judit, Bőthe Csaba, Dr. Forgács Tamás. A távmunka jövőjéről beszélgettünk itt napközben. Mindjárt jönnek a hírek, maradjanak velünk.

Forrás: mr1-Kossuth Rádió, Napközben, 2015.02.17. 09:11:37 (00:17:21)