Lendületes fejlődés

Bőthe Csaba ügyvezető igazgató, CEO IT Services Hungary

Bőthe Csaba
ügyvezető igazgató, CEO
IT Services Hungary

Egy jó vezetőt többek között a folyamatos fejlődésbe vetett hit és a fiatalos lendület jellemez. Az sem mellékes, hogy a dolgozók előtt felcsillantsa a személyes fejlődés és a továbblépés lehetőségét.

 

Vissza tud emlékezni, mi volt a legfontosabb motivációja, amikor először munkába állt?
Első munkahelyem az MTA Szegedi Biológiai Központ budapesti enzimológiai kutatóintézete volt. Az vitt előre, hogy megismerjek addig ismeretlen dolgokat, megválaszoljak fontos nyitott kérdéseket, és valami nagyot alkossak.

Első munkahelyén sikerült megtalálnia a vezetésnek az Ön „motivációs pontjait”?
Részben. Ugyanis később kiderült, hogy a tudományos kutatás a valóságban nem annyira romantikus, mint ahogy gondoltam. Rengeteg nehézség, felesleges adminisztráció, pénzhiány terhelte, s ezt nehéz volt elfogadtatnia velem a vezetésnek. Nem is sikerült teljes mértékben, így végül pályát módosítottam.

Melyik munkahelyén tudott a legjobb légkörben dolgozni? Miben tért el ez az összes többitől?
Nem tudok egyet kiragadni. Jó volt a légkör a Magyar Innovációs Kamarában, ahol barátok vettek körül. Szerettem a Westelben is dolgozni, mert rendkívül motiváló volt az iparág és a vezetés. A macedóniai Mobimakban azért volt jó a légkör, mert éreztük, hogy valami nagyot és komolyat építünk fel, amely rengeteget tesz hozzá az ország fejlődéséhez. Az ITSH-ban pedig a fiatalos lendület, a folyamatos fejlődés és a dinamikus iparági növekedés ad erőteljes impulzust a jó hangulatnak.

Ön szerint 2013-ban mivel lehet leginkább motiválni egy dolgozót?
A személyes fejlődésnek, a továbblépéshez szükséges tapasztalatok megszerzésének, a tudás és a látókör bővítésének lehetőségével. Ez ad ugyanis értelmet a sokszor nehéz és fáradságos napi munkának.

Hisz Ön a rövid távon alkalmazott demotiváció sikerében?
Nem. Ugyanakkor mindenki számára világossá kell tenni, hogy mi lesz a következménye a jól, és mi a rosszul végzett munkának. De nem fenyegetéssel, hanem átláthatósággal, következetességgel. Drasztikus módszereket csak nagyon kritikus incidensek esetében, nagyon rövid ideig szabad használni, semmiképpen sem visszaélve ezek alkalmazásával.

Tud olyan területet említeni, ahol a túlzott csapatmunka már-már negatív hatású lehet?
Nem tudok. Ahol összefüggenek a munkafolyamatok (azaz gyakorlatilag mindenhol), ott a csapatmunkának elképesztő ereje van. Ennek hatékony érvényesülése érdekében viszont nem szabad túlszabályozni a rendszert.

Mennyit változott a „lojalitás” Ön szerint az elmúlt 10–15 évben a dolgozók körében?
Sokat. Ma már nem feltétel nélküli „örök hűségként” jelenik meg, hanem két fél között megkötött, kölcsönösen előnyös  „szerződésként”. A munkavállaló addig marad lojális, amíg úgy érzi, hogy ez a szerződés még mindig előnyös a számára, azaz a munkaadó biztosítja neki azt, amire szüksége van.

Mit gondol a generációs ütközésekről?
Szerintem a kérdés túl van dimenzionálva. Az emberekben generációtól függetlenül megvan a szándék az együttműködésre. A fiatalabb tanulni akar az idősebbtől, aki pedig lendületességet, friss gondolkodást vár a fiatalabbtól. A különbségeket inkább abban kell keresni, hogy ki hogyan szocializálódott, hogyan közeledik a másikhoz, mennyire nyitott. Ezek a különbségek valóban szoktak feszültséget okozni, amit aztán – sokszor helytelenül – generációs problémának szoktak tekinteni.

A dolgozók magánéletét hermetikusan elzárják a munkától, vagy Önök törekednek arra, hogy a cég arra is pozitív hatással legyen?
Szerintem egy munkahelyen az emberek ne jó barátok, hanem jó munkatársak akarjanak lenni. A magánélet bizonyos mértékű megjelenése a munkahelyen ugyanakkor közösségbe tömöríti az azonos hátterűeket, érdeklődésűeket, gondolkodásúakat, s ez hatékonyabbá teheti a munkát. De ezt nem helyes elvárássá tenni.

Mit emelne ki, miért érdemes egy meglévő vagy leendő dolgozónak Önöknél dolgoznia?
Azért, mert nálunk egy növekedő, nyitott, innovatív cégnél dolgozhat jó hangulatban, ahol odafigyelnek a szakmai fejlődésére, előmenetelére is.

Ma, 2013-ban mi az Ön legfontosabb motivációja?
Az a kihívás, hogy fejlődési pályán tartsam a vállalatot, általánossá tegyem a pozitív gondolkodást és hozzáállást, valamint növeljem a dolgozók elkötelezettségét a cég iránt.

Forrás: IT Business / IT People, 2013. május 28.
http://www.itbusiness.hu/Fooldal/itpeople/emberek/Lenduletes_fejlodes.html