Ismeretlen húzóágazat

Telekom PWCsaknem 40 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon az SSC-k, noha nálunk az utóbbi pár évben lassult a fejlődésük. A költség- és hatékonysági előnyök jóvoltából az ágazat globálisan továbbra is növekszik, amiből kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával a jelenleginél is sokkal többet profitálhatnánk.

 

 

Valószínűleg nem is sejti a hazai szolgáltató központokban dolgozó több tízezer ember, hogy munkáját szegről-végről a NASA-nak köszönheti. Az első Shared Service Center (SSC) ugyanis a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnál kezdett működni a 80-as években, az itt alkalmazott modell terjedt el a nemzetközi gyakorlatban. Első alkalmazási területe a pénzügy, az információtechnológia és a készletmenedzsment volt, de napjainkra a HR területén is általános megoldássá vált. Sőt már az olyan tevékenységeket is elkezdték központosítani, mint az adózás megszervezése vagy az értékesítés.

Üzleti kirakós
Az SSC-k megjelenése egy addig nem létező piaci rést hozott létre. Üzleti körökben pár év alatt közismert lett, hogy a modell milyen nagy mértékben javítja az eredményességet, így hamarosan önálló iparággá alakult, maga is exportcikké vált. Európában is mind több olyan cég alapít központot, amelynek egyébként semmilyen érdekeltsége nincs a kontinensen.

A vállalaton belül elvégzett munkafázisok csökkentésének klasszikus módja az outsourcing (amikor egy másik cég lát el egyes tevékenységeket), ennek kínál alternatívát az insourcing. A társaság ekkor létrehoz egy szervezetileg – és többnyire földrajzilag is – elkülönülő, speciális szakértői munkákra szakosodó egységet. A munkafázisok szétbontása módot ad a folyamatok standardizálására, a szakosodással fejlődik a szakértelem, a felelősök gyorsabb és hatékonyabb döntéseket hoznak, s könnyebbé válik a monitoring. A létszám optimalizálása önmagában is megtakarítást eredményez – az állomány akár 20-30 százalékkal is csökkenhet –, amit tovább növel az, hogy a központot olyan helyre telepítik, ahol a bérszínvonal alacsonyabb, mint az anyavállalat országában.

A XXI. század üzleti kirakósa arra épül, hogy hol húzzák meg a határt az egyes központok felelősségi körei között, illetve miként osztják szét azokat az országok között. „A munkaerő minősége és ára az elsődleges szempont, amit figyelembe vesznek a cégvezérek” – mutatott rá Szende Csaba szakértő, az Eaton Enterprises (Hungary) Kft. HR-igazgatója. Míg korábban India volt az első számú célpont, ma már a Fülöp-szigetekre, Malajziába, Vietnamba telepítik leginkább az automatizálható feladatokat, de Kelet-Közép-Európa is a lista élén található. Mindemellett meglepő módon az Egyesült Államokban és Közép-Angliában is egyre több központot alakítanak, ugyanis a bérek a válság előtti szintekhez viszonyítva itt lassabban emelkednek, mint a keleti országokban.

Nagyhatalmi ambíciók
Magyarországot páratlanul kedvező pozícióban érte az SSC-k felfutása, hiszen kiváló elhelyezkedéséhez olcsó és képzett munkaerő társul, valamint megfelelő infrastruktúra, amivel például Indonézia nem tud versenyezni. Az átlagos bérköltség csupán harmada az EU15 átlagának, ráadásul Budapesten hatalmas és olcsó irodakapacitás van.
Elsősorban ez okozza azt, hogy a magyar SSC-piac fővárosközpontú, e mellett Debrecen és Székesfehérvár emelkedik még ki. Ha máshol is megfelelő irodaparkok állnának rendelkezésre, akkor nem csupán minden negyedik központot alakítanák meg vidéken. Az alkalmazottak számát tekintve még nagyobb, 83-17 arányú Budapest fölénye.

Az adottságoknak köszönhetően gyorsan felfutott az SSC-k száma az első központ 1992-es megnyitását követően. Az úttörő IBM első, székesfehérvári központját 2004-ben budapestivel fejlesztette tovább. Ugyanígy az IT Services Hungary, a British Telecom és az Unisys is működtet vidéki (debreceni, pécsi, szegedi) irodákat a fővárosi mellett. Kiugró eredményt hoztak a 2006–07-es évek, amikor összesen 26 központ nyílt, ám ezzel az adott viszonyok között telítődött is a piac. Azóta évi öt-hat új SSC alakul, közöttük az amerikai Agco mezőgazdaságigép-gyártó, az osztrák Raiffeisen Bank, a dél-koreai, illetve kínai távközlési óriás LG és ZTE, a csomagolóipari termékekről ismert svéd–svájci Tetra Pak, valamint a finn Nokia és a norvég Telenor is az elmúlt években nyitott nálunk.

Az idei év nagy eredménye, hogy Prágát és a malajziai fővárost, Kuala Lumpurt megelőzve Budapestet választotta új központja helyszínéül az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja, az UNICEF, valamint az energiagazdálkodásra specializálódott Eaton. A több mint 100 éves amerikai cég Budapesten és Győrben már eddig is 350 munkavállalót foglalkoztatott, ám az új központtal bő egy év alatt 500-ra növekszik itteni alkalmazottainak a száma.

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) három fő típusba sorolta a hazai SSC-ket. Ennek alapján kiemelt piaci szegmensnek számítanak az irodai háttértevékenységekért (például IT, HR) felelős tradicionális szolgáltató központok, a multik által elkülönített ügyféltámogató szolgáltatások (mint a call centerek), valamint az olyan átfogó tevékenységek, mint az értékesítés, a pénzügyi előrejelzések és a banki adatmodellezés.

Tisztes helytállás
Gazdaságstratégiai célkitűzés, hogy – kihasználva az adottságainkat – a régió szolgáltatóipari nagyhatalmává váljunk. Erre alapot ad a magyarországi központok mérete is, ugyanis eddig kifejezetten nagy – jellemzően 200-300-nál több alkalmazottat foglalkoztató – centrumok helyszínéül választották az országot. Ez tükröződik abban is, hogy a hazánkban működő 85 SSC összességében 35-40 ezer álláshelyet biztosít.

Az iparág tavaly is több mint 8 százalékkal bővült, és régiós összehasonlításban csak a lengyel SSC-piac mérete múlja felül a magyart, mégis gyors átrendeződés zajlik, a mi kárunkra. Elsősorban a megfelelő munkaerő hiányára panaszkodnak a cégek. A legtehetségesebb fiatalok külföldi munkavállalása lehet az elsődleges oka annak, hogy nem találnak elég nyelveket beszélő, képzett embert, hiába ontják az egyetemek a papíron megfelelő jelölteket.
Ebből következik az, hogy a vállalatok iparágon belüli álláscserékkel szereznek megbízható alkalmazottakat, amit a magas (bár lassuló) fluktuáció is jelez. Van olyan nagy fővárosi központ, ahol egy alkalmazott átlagosan mindössze nyolc hónapot tölt el. Igaz, az illető cég nem is tesz semmit annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

Magyarország másik fő versenyhátránya az, hogy a gazdaságpolitikában meghozott unortodox intézkedések miatt kiszámíthatatlannak tartják a cégvezetők az országot. Így – bár az adottságaink még mindig a legjobb célpontok közé sorolnak minket – a végső döntés szinte mindig másra, elsősorban Lengyelországra esik, amely már szinte minden szempontból előttünk jár. Ez főleg annak tükrében fájdalmas eredmény, hogy az elmúlt években Budapestet két független ranglista is elsőnek hozta ki a legvonzóbb SSC-beruházási helyszínek között. (2013-ban a Site Selection Magazine, utána pedig a Financial Times kiadványa, az fDi Magazine tálalt hízelgő képet Magyarországról.) A HOA becslése szerint a piac akár 16-20 százalékkal is bővülhet. Ám ahhoz, hogy a végső döntéskor valóban jó arányban tudjunk idecsábítani új központokat, elengedhetetlen az európai források dinamikusabb felhasználása. (Jelenleg az elérhető támogatásoknak csak a felét sikerül becsatornázni az iparágba.) Ezeket részben az önkormányzati részvételű irodafejlesztésre, részben az oktatási rendszer hatékony és tartós átalakítására kellene fordítani. „Az összlakossághoz hasonlóan a fiatal diplomások körében sem ismert a szolgáltató szektor, ezért szinte elkerülik az SSC-ket” – válaszolta a Figyelő kérdésére Szende Csaba. Azt is elárulta, hogy a rekrutálás érdekében az Eaton fokozott egyetemi jelenlétet tervez, hogy megismertesse az iparágat a végzett hallgatókkal, és többet csábíthassanak magukhoz közülük. E piac népszerűsítését szolgálja a HOA nemrég elindított ExecutiveClub eseménysorozata is, amely a magyarországi SSC-vezetők és a gazdaságpolitikai döntéshozók közös fóruma.

A 10 legnagyobb magyarországi SSC:
(a foglalkoztatottak száma alapján)
1.  GE
2.  IT Services Hungary
3.  Vodafone
4.  HP
5.  Morgan Stanley
6.  British Telecom
7.  IBM
8.  ExxonMobil
9.  Diageo
10.  Citigroup, Tata
Forrás: Nemzeti Befektetési Ügynökség

Forrás: Figyelő, 2015. szeptember 24. (38. oldal)