Interjú Kovácsné Németh Erikával a Gazdasági Rádióban

Gazdasagi_Radio_2014Monitor Délután Érczfalvi Andrással:
Kovácsné Németh Erika, az IT Services Hungary Telecommunications Services & Solutions (TSS) üzletágvezetője.

 

 

Hogyan lehet hálózatot kiépíteni a távolból?
Mv: Az őserdőtől a szaharáig, az Alpoktól a holland mélyföldig, számtalan helyen építettek már hálózatot az IT Services Hungary debreceni munkatársai. De a hálózattervezés, -építés és -bontás mellett talán a legfontosabb a folyamatos biztonságos üzemeltetés, legyen szó adat-, hang-, vagy egyéb hálózati szolgáltatásról. A komplex tevékenységgel járó kihívásokról Lakatos László kérdezte a cég telekommunikációs üzletágvezetőjét, Kovácsné Németh Erikát.

R: Van egy debreceni ilyen üzletág, meg máshol is, vagy csak Debrecenben van ilyen?
Kovácsné Németh Erika, üzletág vezető, ITSH: Tulajdonképpen a cégnek ez az egyetlen üzletága, ami csak Debrecenben van. Három fő telephely van, Budapesten, Pécsen és Debrecenben, de ez az egyetlen üzletág, ami csak Debrecenben létezik.

R: És akkor innen látják el az egész világot?
Kovácsné Németh Erika: Gyakorlatilag igen.

R: Ez azért izgalmas, merthogy azt olvastam, hogy önök komplett hálózatokat alakítanak ki – merthogy üzemeltetnek, azt én már úgy lassan megértem, hogy mindent lehet a távolból -, de hogy kiépíteni egy hálózatot távolból azt hogyan lehet?
Kovácsné Németh Erika: Igazából ez nagyon érdekes, tehát amivel mi foglalkozunk, ahogy említette is, hálózatkiépítést üzemelésen keresztül hálózatbontásig mindennel foglalkozunk. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy vannak különböző providereink, akinek a segítségével – tehát ezek azok a tényleges támogatószervezetek, amik a kiépítést végzik -, a mi kollégáink pedig ennek a koordinációját végzik ennek a tevékenységnek. Tehát gyakorlatilag bárhol a világon ha egy vevő úgy dönt, hogy egy hálózatot szeretne kiépíteni, akkor mi arra vállalkozunk, minket ezzel megbíz, és ezt mi lekoordináljuk, és ezt ő kiépíti.

R: Ha le akarom egyszerűsíteni, akkor Debrecenben van az agy, és akkor mindig ott a helyszínen a kéz?
Kovácsné Németh Erika: Hát gyakorlatilag igen, tehát mondjuk beszélhetünk így is róla, igen.

R: Egy pár szót azért váltsunk arról, hogy hogy került ez az üzletág Debrecenbe? Mit tudnak Debrecenben, amit a világ más pontján nem?
Kovácsné Németh Erika: Több összetevője is van ennek. Az egyik az, hogy nagyon jó olyan iskola van Debrecenben – vagy iskolák -, mind középiskola, mind egyetemi képzés, ahol azokat a szakembereket képzik, akik gyakorlatilag ezt a tevékenységet utána végezni tudják. Ez az egyik. A másik, amellett, hogy szakmai képzés van Debrecenben, tehát az egyetemi képzés nagyon jó, amellett nyelvi képzés is van. Ugye általában két nyelven szolgáltatunk, illetve ez a két általános nyelv. Az egyik az angol, a másik pedig a német, amivel szolgáltatunk. Ami azt jelenti, hogy ezeken a nyelveken a kollégáknak, akik ebben az operációban dolgoznak, gyakorlatilag nem tudom mennyire tiszta ez a kép, de úgynevezett C1-es szinten kell hogy beszéljenek, tehát ez azt jelenti, hogy anyanyelvi szint alatt egy szinttel kell hogy beszéljék a nyelvet. Tehát gyakorlatilag egy bizniszkommunikációs nyelvvel kell hogy rendelkezzenek, vagy egyik vagy másik nyelven, vagy mind a kettőn.

R: Ez azért izgalmas lehet, már csak azért is, mert persze, az angol az egyik elfogadott üzleti nyelv, sokak szerint az üzleti eszperantó az angol, és ez néha eszembe is jut, ahogy különböző tájakon ezt előadjuk, tehát hogy azért az, ami Európában üzleti angol, az nem biztos, hogy mondjuk Ruandában is az üzleti angolt jelenti, vagy akár Brazíliában is. A különböző kultúrák és a különböző nyelvi oktatási szintek okoznak-e néha problémát? Illetve nem gond, hiszen az adott országban a Telekom azért figyel arra, hogy olyan munkatársai legyenek, akik könnyen kommunikálnak a debreceni aggyal.
Kovácsné Németh Erika: Na most a hivatalos verzió ez, hogy akikkel mi kapcsolatban vagyunk, azok beszélnek angolul. Ugye nemzetközi üzletről beszélünk, a nemzetközi kommunikációs nyelv az az angol, de azért a valóság egy picit más, tehát hogyha már Brazíliát említette az előbb éppen, mondjuk ha ott építünk ki egy hálózatot, azért elég nagy problémát jelent az, hogy mondjuk a saját anyanyelvén kívül mondjuk egy nemzetközi kommunikációs nyelven beszéljünk mondjuk egy technikai szakemberrel, akinek ténylegesen a helyszínre ki kell menni, és azt a kiépítést megcsinálja, vagy azt az ellenőrzést megcsinálni ott. Szoktak lenni érdekes dolgok, mikor a kollégák mesélik, hogy igen, igen, most már megint visszamegyek ahhoz a providerhez – providernek nevezik ezeket a cégeket -, igen, megint izgalmas lesz, hogy beszélnünk kell olyan valakivel, aki nem beszéli az angolt, mi meg nem beszéljük ugye se a portugált, se a spanyolt, ami ugye Dél-Amerikában jellemző, illetve külön probléma például, ha ugyanezt a Szaharában kell megcsinálni, ahol az arabok általában arabul beszélnek, angolul már kevésbé. És mondjuk egy kiépítést úgy kell megcsinálni, hogy valahol a sivatagban van egy valami ház, valami épület, és mondjuk oda kell kivinni egy hálózatot. Azt elmagyarázni innen, Debrecenből annak a bizonyos cégnek, hogy oda kell vinni és azt kell megcsinálni. Szóval szoktak érdekes dolgok lenni.

R: Na jó, de hát mondjuk Afrikában azért nagyon sok angol gyarmat volt, és ott hivatalos nyelv az angol. Ott is probléma? Tehát azokban az országokban, ahol mondjuk az egyik hivatalos nyelv az angol, vagy a hivatalos nyelv az angol?
Kovácsné Németh Erika: Mondjuk azokban, ahol a hivatalos nyelv az angol, nyilván nem, de tehát magában a fővárosban vagy a nagyobb helységekben nem, de mondjuk ha kimegyünk egy vidéki területre, ahol egy ott született, egy ott dolgozó, soha külföldi kultúrával nem találkozó kollégával kell valamit megoldani, igen, akkor ez szokott nehézséget okozni.

R: Na de hát mondjuk a technikai elnevezések nagyon sokszor magyarul is angolul vannak – hogy ezzel a képzavarral éljek. Így is?
Kovácsné Németh Erika: Igyekszünk megoldani, illetve azt kell hogy mondjam, hogy eddig még nem volt olyan helyzet, amit ne tudtunk volna kezelni, ne tudtunk volna megoldani. Igazából a kollégák nagyon sokszor szoktak erről beszélni. Ismerik már azt a kultúrát, amivel dolgozni kell. Ugye egészen más egy keleti kultúra, egészen más egy spanyol, tehát egy mediterrán kultúra, egészen más egy dél-amerikai, hogyha azzal együtt kell dolgozniuk. Tehát rákészülnek, és annak megfelelően kezelik a kollégák a helyzetet egyáltalán.

R: Nem akarnék ennél a témánál nagyon leragadni, de ez engem mindig is érdekelt. Erre külön képzik a munkatársaikat, hogy képben legyenek a különböző kultúrákkal, vagy erre is vannak nagyon jó slide-ok, amik fölugranak a képernyőn, hogy most egy orosz kollégával beszélek, akkor ott ilyen problémák lehetnek, most egy marokkói kollégával beszélek – most csak hasból veszek országokat -, hogy akkor ott ilyen problémák lehetnek?
Kovácsné Németh Erika: igazából ezek a kollégák csoportokban dolgoznak. Tehát ezek a csoportok általában célirányosan valamelyik területre specializálódtak. Tehát tudjuk, melyik az a kolléga, aki foglalkozik mondjuk egy amerikai kiépítéssel, ki az, akinek elsősorban a Távol-keleti megoldások azok, amelyek közel állnak hozzá, kik azok, az európai kultúrával tudnak igazán együtt dolgozni, és tudnak hatékonyan működni. Tehát amiről beszéltünk, tehát körülbelül háromszáz fő dolgozik nálam, illetve hajszálpontosan 312, akit mind különböző területekkel, különböző vagy kiépítésekkel vagy napi üzemelésekkel foglalkoznak, üzemeltetéssel foglalkoznak, és ők ehhez szokva vannak. Nyilván az első helyzetek, amikor először találkozik vele a kolléga, az nyilván nehéz. De azért vannak ott a többiek, hogy ezen átsegítsék. Ezt hívjuk mi úgy, hogy training on the job. Tehát segítik a kollégákat, hogy az első lépéseket megtegyék.

Mv: Az jó is, hogy ezt mondta, mert pont azon gondolkodtam, hogy lehet-e erre készülni, lehet-e ezt tanulni? Vagy ugye, ahogy itt az első mondatok egyikében mondta, nagyon jók az iskolák, a képzés a városban. De hát valószínű, hogy olyan speciális képzőintézet nincsen, ahol fölkészítenek valakit arra, hogy Abu-Dhabiban hogyan építenek hálózatot.
Kovácsné Németh Erika: Nyilván nem. Tehát erre vannak az úgynevezett training on the job megoldásaink, amikor, tehát hogyha bejön hozzánk egy kolléga, nem azzal kezdjük, hogy akkor beül és egyből neki kell látnia bizonyos megoldásokat megcsinálni. Odaül a már tapasztalt kollégák mellé, megnézi, hogy hogyan dolgoznak, mit csinálnak, (…) a tréning anyagokat, abból nyilván vizsgáznia kell. Tehát ennek van egy folyamata általában. Tehát hogyha mondjuk hálózat kiépítésekről beszélünk, azt mondjuk, hogy körülbelül két-három hónap telik el, míg egy kollégának azt mondjuk, hogy oké, rendben van, most már egyedül megoldhatsz egy bizonyos dolgot, tehát mondjuk hálózat kiépítést te koordinálhatsz. De vannak bizonyos problémásabb helyzetek, problémásabb vevők, mert végül is a vevők sem egyformák. Hogyha mondjuk egy ilyen helyzetbe kerül a kolléga, azért sokkal több tapasztalatot kell, hogy gyűjtsön. Tehát erre odafigyelünk, ezért vannak a csoportvezetők, ezért vannak az úgynevezett disztribútorok, akik elosztják ezeket a munkákat és tudják, hogy kire milyen feladatokat bízhatnak.

Mv: Beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet hálózatot építeni Debrecenből a Szaharában, vagy éppen milyen kulturális különbségeket kell menedzselni vagy áthidalni egy-egy munka folyamán. Most folytassuk akkor onnan, hogy milyen kompetenciákra van szükség ezen a hálózatos területen. Milyen feladatok vannak, és mennyire kell komplex tudás ahhoz, hogy valaki beletartozhasson ebbe a háromszáz fős csapatba, amely Debrecenben a világon egyedülálló módon – legalábbis a Telekom vállalatnál – végzi ezt a feladatot?
Kovácsné Németh Erika: Most ez igazán érdekes, ugyanis az emberek jó része azt gondolná, hogy itt biztos, hogy nagyon-nagyon nagy szakmai guruk dolgoznak csak. És azt mondhatom, részben. Tehát az ágazatomban ugye háromszáz ember dolgozik. A háromszáznak körülbelül a fele szakmai végzettségű. Tehát azt jelenti, hogy informatikus végzettségű szakmai háttérrel rendelkezik, és nagyon magas szakmai minősítésekkel is rendelkeznek ezek a kollégák. Ők végzik azokat a tevékenységeket, ami tényleg az úgynevezett (…) szakmai terület. Tehát az incident kezeléseket, a különböző változtatások megvalósítását az egyes hálózatokon, ők azok, akik felügyelik a legproblémásabb hálózatokat. Ez az úgynevezett ténylegesen szakmai terület. A másik része, amiről az előbbiekben is beszéltünk, a hálózat kiépítés, hálózat megszüntetés területe. Ezek azok, ahol olyan kollégák is dolgoznak, akiknek nem feltétlenül van szakmai ismeretük. Elsősorban nyelvismeretük kell, hogy legyen, ugyanis koordinációs tevékenységet folytatnak – ahogy ezt megbeszéltük már.

Mv: Tehát akkor ez egy vagylagos dolog, hogy vagy jól beszél idegen nyelvet vagy ért hozzá?
Kovácsné Németh Erika: Az és/vagy az lenne a legjobb. Tehát az és az az ideális helyzet. Tehát például gondolom, hogy bárki el tudja ezt képzelni, hogy mondjuk a piacon egy olyan szakmai embert találni, tehát mondjuk hálózatos szakembert találni, aki mondjuk felsőfokú szinten beszél mondjuk németül vagy esetleg még ehhez angolul is, az azért nem olyan egyszerű. Tehát ez tényleg az ideális helyzet.

Mv: Ráadásul jól kezeli a problémákat…
Kovácsné Németh Erika: Így van.

Mv: …jól kommunikál, mert ugye az már egy külön szakma akár.
Kovácsné Németh Erika: Így van, így van. Úgyhogy… De hogyha már találunk olyan szakembert, aki vagy szakmai vonalon nagyon jó vagy nyelvi vonalon nagyon jó, akkor azt mondjuk, hogy oké, mi ezeket a kollégákat felvesszük, mi ezeket a kollégákat továbbképezzük, és a megfelelő irányba, ahol úgy gondoljuk, hogy éppen a legmegfelelőbben tudjuk használni, alkalmazni az illető ismeretét, szaktudását, akkor az illetőt abba az irányba fejlesztjük tovább.

Mv: Mit lehet jobban fejleszteni? Tehát mondjuk egy némettanárt informatikussá könnyebb fejleszteni, vagy egy informatikus egy németül-angolul jól kommunikáló központossá?
Kovácsné Németh Erika: Most attól függ, hogy az illető milyen szakterületen dolgozik. Tehát nálunk is vannak ugye, akik germanisztikát végeztek elsősorban a hálózatkiépítés területén, nekik azért olyan magas szintű szakmai ismeretük nem kell, hogy legyen. Tudják meg meg kell tanulniuk, hogy hogy néz ki egy hálózat, milyen hálózati eszközök alkalmazhatók, milyen egy hálózatkiépítésnek a folyamata, kik azok, akikkel a kapcsolatot kell tartani. Tehát ez egy olyan szintű dolog, amit mondjuk két-három hónapon belül az emberek olyan szinten el tudnak sajátítani, hogy operatív tudnak dolgozni. A másik vonal, amikor az illetőnek nagyon jó és nagyon magas szintű szakmai ismerete van, akkor viszont a nyelvi képzésre kell, hogy ráfeküdjünk. Viszont ez a problémásabb oldal, és sokkal nehezebb nyelvileg képezni egy kollégát, mint mondjuk egy nyelvileg jól beszélő kollégát egy úgymond alacsonyabb szintű informatikai ismeretre felfejleszteni.

Mv: Azért mind a kettőre szükség van.
Kovácsné Németh Erika: Nyilván mind a kettőre szükség van, igen.

Mv: És én nem véletlenül hozom elő mindig a kommunikációt. Vagy ezen a területen, mivel hogy itt nem kifejezetten – hogy úgy mondjam – lakossági ügyfelekkel és tömeges ügyfélkapcsolattal van dolgunk. Talán erre kevesebb hangsúlyt kell fektetni, tehát hogy hogyan kezeljük a problémát, esetleg hisztériát, türelmetlenséget (hogy azért finomabban fogalmazzak). Talán mondjuk a Szaharában nagyon meleg van, és kicsit idegesebb lesz az ottani kolléga, hogy miért nem lehet ezt másképp elmondani.
Kovácsné Németh Erika: Igazából a mi ügyfeleink azok az úgynevezett nagy ügyfelek. Tehát olyan, akinek több telephelye van, multinacionális cégek, akiknek a világ minden részén vannak telephelyei, leányvállalatai, akiknek mi a hálózati kezelését csináljuk. Úgyhogy ez gyakorlatilag nem attól függ, hogy hol van helyileg, hanem az ügyféltől függ. Tehát van olyan ügyfél, amelyik nagyon magas szinten elvárja a nyelvi kommunikációt, illetve elvárja azt, hogy az illető azon a bizonyos nyelven – legyen ez akár német, akár angol – nagyon magas szinten beszéljen. Tehát beszélünk itt ugye az olajiparról, autóiparról, beszélünk a gyógyszergyártásról, beszélünk különböző gazdasági területekről, amiről itt ugye szó van. Ugye rengeteg különböző vevőnk van. Van egyébként háromezer különböző vevőnk. Csak így sacc per kábé mondom, mert legtöbbször magának a vevőnek a nevét nem is tudjuk, hiszen mi a hálózatát kezeljük. Tehát végül is nem ez az elsődleges dolog. De egy biztos, hogy a vevőtől függ az, hogy mi az, amit elvár. Tehát a kollégának szakmailag kell nagyon-nagyon a topon lenni, vagy esetleg nyelvileg kell nagyon a topon lennie, illetve mi az a terület, amit éppen képvisel.

Mv: Magyarországon nincsenek is ügyfeleik?
Kovácsné Németh Erika: Csak olyan ügyfeleink vannak, aki nemzetközi cég, és magyarországi telephelye van.

Mv: És akkor önök egy, hogy úgy mondjam, egy külön kis profitcentrum? Vagy egy nagy profitcentrum? Így, hogy az egész világot önök látják el a Telekomon belül? Tehát ugye egyrészt hozniuk kell bizonyos számokat. Gondolom vannak különböző mérőszámok. De akár a megrendeléseket is önöknek kell generálni? Tehát azt nem kapják készen?
Kovácsné Németh Erika: A megrendeléseket azokat kézhez kapjuk. Tehát mi megkapjuk azt, hogy mik a vevőnek az igényei. Hogyha végigmegyünk mondjuk egy komplex folyamaton, tehát a vevő azt mondja, hogy ő szeretne kiépíteni egy, mit tudom én, egy hálózatot – mondok valamit – Szingapúrban, akkor mi megnézzük mik azok a feltételek, amelyek mentén ezt ki kell, hogy építsük. Van-e már ott vonal? Van-e már ott telephelye? Bővítésről van szó, vagy kiépítésről van szó? Tehát sok mindent meg tudunk nézni. Az alapján ki tudjuk ajánlani, hogy körülbelül ekkorra ezt a dolgot meg tudjuk valósítani. És vannak úgynevezett mérőszámaink, úgynevezett (…) hívjuk ezt mi, ami egészen más mondjuk német vonatkozásban, egészen más nemzetközi vonatkozásban. De azt jelenti, hogy nemzetközi vonatkozásban körülbelül egy ilyen 45 nap, amíg mi a hálózatkiépítést meg tudjuk csinálni. Legyen az bárhol a világon.

Mv: És ez mekkora hálózat?
Kovácsné Németh Erika: Na most ez nagyon függ tényleg a vevőigénytől, tehát, hogy mi az amit szeretne. Ez lehet egy darab vonal kiépítéstől egy teljes telephely kiépítése is.

Mv: De gondolom az egy darab vonal nem tart 45 napig.
Kovácsné Németh Erika: Attól függ. Tehát hogyha mondjuk ott ásni kell, mert abszolút nincsen gerinckábel, akkor bizony ez tarthat addig. Vagy van úgy, hogy még tovább is. Tehát hogyha mondjuk nagyon távol van az az utolsó végpont, amire rá tudunk csatlakozni, akkor igen, az sokáig tarthat.

Mv: És egyébként mennyire függ ez a helyi munkaerő aktivitásától, vagy a helyi munkaerő munkakultúrájától? Tehát…
Kovácsné Németh Erika: Hát nagyon.

Mv: Tehát akkor jól gondolom én, hogy egészen más mondjuk Ázsiában ez a határidő, elvárás, mint mondjuk Afrikában?
Kovácsné Németh Erika: Hát nyilván. Tehát egészen más az, hogy az illető kulturális szokás, ugye mi egy kulturális háttérről beszélünk. Hogyha ugye ismerjük például a latin kultúrát, hogyha ő azt mondja, hogy…

Mv: Magnana.
Kovácsné Németh Erika: Igen. Oké, meglesz holnap, akkor meglesz holnap. És bizony van úgy, hogy a kollégák azt mondják, hogy inkább elmennék ásni oda, csak már lenne már készen az a bizonyos vonal. De hát igyekszünk ezt menedzselni.

Mv: Nagyon elfogyott az időnk, de azért lehet, hogy talán ez már nem is akkora probléma manapság, legalábbis egy ilyen nagy nemzetközi cégnél, de női vezetőként mennyire küzd meg azzal, hogy mondjuk esetleg bizonyos szakmákban a férfiak vannak túlsúlyba? Egyáltalán számít-e, hogy női vezető, vagy férfi vezető van adott területen?
Kovácsné Németh Erika: Igazából mivel én soha nem voltam férfi, így nem tudom mit jelent az, hogyha, vagy férfiként…

Mv: Hát hogy érzi-e, hogy nehéz-e?
Kovácsné Németh Erika: Nem. Igazából nem. Tehát én mindig is ilyen környezetben dolgoztam. Végzettségem is informatikus. Általában férfi világban dolgoztam, vezetőként is férfiakkal körülvéve. Én azt hiszem, hogy férfiak között, férfiakkal együtt dolgozni az nekem nem jelent nehézséget. Nyilván gondolkodásmódom más egy picit, hiszen legalábbis nagyon sok kutatás azt bizonyítja, hogy nőként egy picit másképpen látja az ember a dolgokat, másképpen fog meg dolgokat. De csapatban együtt dolgozni ott, ahol nagyon sok férfi van, szerintem ennek minden előnyét ki lehet használni, és a feladatot meg lehet oldani.

Mv: És egyébként a hölgyek aránya változik szép lassan az informatika világában, vagy ez most is úgy látja, hogy továbbra is a férfiak szakmája?
Kovácsné Németh Erika: Hát ha azt veszem, hogy az úgynevezett, tényleg nagyon ilyen szakmai kollégák kik, akkor azt mondom, hogy igen, férfiak. De vezetőként nagyon jól lehet férfiakat is vezetni nőként. Tehát, hogy példát is mondjak, van olyan csoportom, amiben dolgozik húsz fiú, akik tényleg informatikus hálózatos kiépítéseket, módosításokat csinálnak, és egy lány vezeti őket. Ugyanúgy van egy másik csapatom is, ahol csak fiúk vannak, 14 fiú, és egy lány vezeti őket. Tehát azt hiszem meg lehet oldani, és azt hiszem, hogy azt a női gondolkodásmódot nagyon jól lehet használni egy ilyen csapatban, ahol ez hiányzik, mivel csak fiúk vannak.

Mv: Persze ehhez kell az, hogy szakmailag rá tudjon lépni erre a dologra.
Kovácsné Németh Erika: Nyilván. Tehát azért egy bizonyos szakmai hozzáértésre azért szükség van, igen.

Lejátszható interjú (07:22, mp3, 2014. április 22.)

Lejátszható interjú (08:58, mp3, 2014. április 22.)

Forrás: Gazdasági Rádió