Interjú Kónya Lászlóval a Gazdasági Rádióban

Gazdasagi_Radio_2014Monitor Délután Érczfalvi Andrással:
Kónya László, az IT Services Hungary Solutions & Projects (SnP) üzletágvezetője.

 

 

Mv: És ahogy már az előbbi fél órában elhangzott, az ITSH üzletág-vezetője, Kónya László itt a vendégem most a stúdióban. Indulhatnánk a projekttől, a projektcsapaton át a projektmenedzserig vagy a projektmenedzsmentig, de csak egy pici visszautalás az előző beszélgetésre. Ugye, arról volt szó, hogy nagyon jól teljesítő magyar gimnazisták, fiatalemberek angliai topegyetemeken tanulnak. És abban bízunk, és Milestone Intézet is ebben bízik, hogy, ahogy elvégezték ott az egyetemet és egy-két évet vagy három évet dolgoznak, akkor hazajönnek egy jó munkahelyre, hazajönnek, hogyha jó ígéretet kapnak. És aztán beszélgettek is ott a technikai helyiségben közben önök ketten, hogy szóval ehhez az információ el kell hogy jusson az ott dolgozó vagy ott tanuló magyar fiatalokhoz. És talán azt mondta, hogyha igaz, akkor még hirdetni is fognak Londonban pont ezért, hogy ezek a nagyon jó szakemberek önöknél, itthon kapjanak egy jó ajánlatot.
Kónya László, üzletágvezető, IT Services Hungary Kft.: Igen, tisztelettel köszöntöm én is a nézőket, hallgatókat. Az igazság az, hogy mi is látjuk ezt a migrációs tendenciát, tehát tőlünk is mennek el időnként kollegák külföldre. De a pozitív hír az az, hogy most már visszafelé is jönnek. Tehát az utóbbi fél-egy évben egy jó néhány olyan jelöltet láttam, aki Angliából, Belgiumból, Németországból jönne haza. Vagy pedig olyan kollegánk is volt, jó néhány, aki elment külföldre egy-két évet, kipróbálta magát, aztán hazajött. És számunkra ezek a nemzetközi tapasztalatok hihetetlen értékesek.

Mv: Projektmenedzsernek jönnek haza? Az ön csapatában projektmenedzserek vannak? És innen kell most nekünk tulajdonképpen lebontogatni és magyarázni a kifejezéseket.
Kónya László: Igen, hát most, hogyha leszűkítjük az én százfős csapatomra, nekem túlnyomórészt projektmenedzsereim vannak, ezen kívül pedig architektjeim is. Maga a cég, az ugye sok mindennel foglalkozik, és mindenféle pozícióra keresünk, illetve érkeznek haza kollegák külföldről akár. De én elsősorban, igen, nálunk projektmenedzsereket keresünk és projektmenedzsmenttel foglalkozunk.

Mv: Valahol azt mondta, hogy a projektmenedzser, az olyan, mint egy jó karmester, ugye?
Kónya László: Igen, ugye hát a projektmenedzser, az nem feltétlenül, nem a legnépszerűbb ember egy cégben. Sőt, nem is lenne szabad az legyen. Erre van egy klasszikus viccünk. Amikor a projektmenedzser, a szoftveres és a hardveres kolléga, azok ebédidőben kimennek, és találkoznak egy dzsinnel. És akkor a dzsinn megkérdezi, hogy mi az egy darab kívánságuk. A szoftveres kollega az elmondja, hogy hát ő pénzügyi gondok nélkül szeretne egy trópusi szigeten élni élete végéig. Abban a pillanatban a dzsinn oda elrepíti. Aztán a hardveres kollegát megkérdezi, aki hasonló vágyakkal rendelkezik, de mondjuk, a hegyekben szeretne élni. És végül a projektmenedzsert megkérdezi, hogy mi a legfőbb vágya, aki azt válaszolja, hogy hát a kedves két kollega ebéd után legyen ott a helyén és dolgozzon, mert holnap határidő van.

Mv: Tehát a karmester.
Kónya László: Így van. A projektmenedzsernek meg nagyon fontos, hogy határidőre egy megadott pénzügyi kereten belül valamilyen végterméket előállítsanak.

Mv: Ez jó, akkor a szómagyarázatot, mert ön azt mondja, hogy igazából a projekt szót sem megfelelően jókor és jól használjuk itt Magyarországon gyakran.
Kónya László: Igen, nagyon fontos, hogy maga a projekt definíciója szerint az egy véges tevékenység. Tehát van egy kezdete, van egy vége, van egy pénzügyi korlátja, és van egy elvárt végeredmény, amit elő kell állítson a projekt. És ugye, sokszor szoktam azon mosolyogni, amikor valaki azt mondja, hogy 15 éve ugyanazon a projekten dolgozom.

Mv: Egy feladat ennyi ideig azért nem nagyon tarthat.
Kónya László: Az nem projekt. AZ nem projekt, az már kvázi egy üzemeltetési feladat, vagy egy hosszantartó feladat, de nem egy projekttevékenység.

Mv: Az önök projektcsapatába, az ITSH projektcsapatába egyébként ki mindenki tartozhat? Hogy néznek ki ezek a munkavállalók?
Kónya László: Hát ugye, maga a projekt összetétele, az egy nagyon színes dolog. Tehát elkezdve onnan, hogy vannak projektasszisztensek, akik kvázi megbeszéléseket szerveznek, jegyzőkönyveket írnak, aztán projektkoordinátorok, akik már kisebb feladatokat koordinálnak. És végül aztán különböző tapasztalattal és szinttel rendelkező projektmenedzserek. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez egy elég széles skálát fed le, és egy nagyon érdekes, színes világba kalauzolja el a dolgozókat.

Mv: Ugye, a viccben a projektmenedzser, az a szoftveressel meg a hardveressel együtt mentek ebédelni, de igazából önöknél nagyon gyakran ez a karmester, ez nem is látja a munkatársakat, ugye?
Kónya László: Igen.

Mv: Ez egyfajta, nem jó a szó, tudom, de ez egyfajta távmunka. Ez a karmester, ez úgy vezényel, hogy közben nem nagyon látja a kis buksikat.
Kónya László: De egyébként jó a szó. Tehát maga… ugye, mi egy globális világban dolgozunk. Globális nemzetközi projekteket vezetünk, és hát az egészet áthatja a virtuális világ. Tehát gyakorlatilag a mi projektmenedzsereink úgy vezetnek sok országon átívelő projekteket, hogy a projekttagokkal lehet, hogy szerencsés esetben egyszer az elején találkoznak személyesen, utána a kapcsolattartás jelentős része az e-mailen keresztül történik, telefonon. És ezzel gyakorlatilag a kommunikációnak a jelentős része elvesztődik. Nincsenek gesztusok, nincsen mimika, és ennek tudatában kell ezeket a projekteket vezetni, nagyon pontosan kell mindent definiálni.

Mv: Nagyon sok minden hiányzik, ezért néhány dolog sokkal hangsúlyosabbá válik. Például a pontosság, a költségérzékenység, nem tudom, csak gondolom. Tehát, hogy az időkezelés…
Kónya László: Igen, ezek mind fontosak. Az is, igen, az időt is említette. Egy érdekes dolog, amikor egy telefon-konferenciába becsatlakozunk, és egyszerre mondják hárman. Az egyik azt mondja, hogy jó reggelt, a másik jó napot, és a harmadik meg azt mondja, hogy jó estét, mert a világ három különböző pontjáról jelentkeznek be. De egyébként az egyik legsúlyosabb probléma, amivel szembesülünk, azok a kulturális különbségek. Amikkel egyszerűen tisztában kell leni, tehát ezt nem lehet megváltoztatni. De az tény és való, hogy egy udvarias angol, egy nagyon határozott német, egy laza holland kollega koordinálása egy projektben, az egy komoly kihívást jelent a projektvezető számára.

Mv: Hisz az időtényező is egészen más az ő szempontjukból.
Kónya László: Így van.

Mv: Vagy ha azt mondom, hogy mondjuk, egy ázsiai vagy egy indiai. Mondjuk, egy indiai, azt hiszem, valahol ezt írta is, hogy egy indiai számára egész más azt mondani, hogy…
Kónya László: Igen, hát ugye az indiaiak számára, mondjuk, egy indiai számára ötszáz trillió év áll rendelkezésre, hogy a lelke önkifejezze önmagát. Most ebben az egész dimenzióban…

Mv: Nekünk itt egy picit ennél kevesebb.
Kónya László: Más. Más dimenzióban gondolkodunk, de nyilván egy ötszáz trillió éven belül az, hogy kedden egy projekthatáridő van, annak a jelentősége egy kicsit eltörpül.

Mv: Bagatell.
Kónya László: De ugye azt is említhetném, hogy mondjuk, egy maláj kollegának, amikor azt mondja, hogy… megkérdezzük, hogy mikorra készülsz el a feladattal, és azt mondja, hogy most, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamikor a mai nap során. Hogyha azt mondja, hogy most-most, az gyakorlatilag két-három órát jelent.

Mv: És nagyon gyakran egy-egy ilyen projektmenedzser Magyarországról a karmester szerepében, ugye több országban akár több száz emberrel vagy több tucat emberrel tartja a kapcsolatot. Ön mutatott nekem egy futó projektet, nem tudom, meg lehet-e nevezni a nemzetközi ügyfelet, aki 59 országban 230 szerverszobában 20 ezer végfelhasználó gép monitoringját veszik majd át. Ugye, ez 1480 szervert jelent. Tehát ez iszonyatos szám. Kérdeztem is, hogy mennyi idő alatt lehet ezt átvenni.
Kónya László: Igen. Ugye abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a T-Systems Internationalnek vagyunk a leányvállalata, és ezért olyan globális projektekben vehetünk részt, amelyekben Magyarországon esély nem lenne. Tehát ez a…

Mv: Nincsenek is, tehát ez az a nagyságrend vagy féle-fajta munka, amiben magyar megrendelő nem is nagyon van?
Kónya László: Nem. Tehát ugye, ez az ügyfél, amit említett, ez – megemlíthetjük a nevét -, ő a KONE, tehát a liftgyártó cég, amelyik egy finn cég, és a világ egyik vezető vállalata. A T-Systems International tavaly nyerte el az üzemeltetését az informatikájának ennek a cégnek. És maga az ügylet, tehát maga a szerződés, az százmillió euró nagyságrendű. Azért említettem, hogy Magyarországon azért ez a nagyságrend viszonylag ritka. És ebben a projektben, amit itt említett, például 14 különböző náció szerepel. Tehát egy nagyon szíves, nagyon vegyes társaság az, amiben nekünk dolgozni kell, és a projekt egyik legfontosabb részfeladatát, a projektmenedzser irodát irányítjuk Magyarországról.

Kónya László, az ITSH üzletág vezetője. Azért állandóan ezzel gondban vagyunk, mert ugye IT, de közben meg ITSH, Budapesten ITSH ugye, de Debrecenben meg azt mondja, hogy IT-nak…
Kónya László, üzletágvezető, IT Services Hungary Kft.: Igen, Debrecenben IT-ként ismernek minket, ezek a rövidítések.

Mv: Jó, ITSH üzletág vezető. Azt már végigbeszélgettük, vagy legalább érzékeltettük, hogy micsoda komplex feladat ez, és ez hogyan néz ki egyáltalán egy ilyen projektmenedzsernek a munkája. De milyen típusú embert követel ez meg? Mik a jó adottságok? Mik a hasznos adottságok, tulajdonságok?
Kónya László: Igen. Hát ugye folyamatosan keresünk új kollégákat, jelenleg olyan százfős csapatom van, akik jelentős része projekteken dolgozik. Év végéig 20-25 fővel fogunk bővülni. És számunkra nyilván az az ideális, hogyha találunk olyan tökéletes jelöltet, akinek projektmenedzsment tudása van, nemzetközi tapasztalata, nyelvtudása. De természetesen keresünk potenciális jelölteket, akiben nagy lehetőséget látunk, és aki fejlődni tud. Indítottunk egyébként a cégen belül egy projektmenedzsment akadémiát is, ami gyakorlatilag arról szól, hogy majdnem hogy junior kollégákat veszünk fel, némi projekt-tapasztalattal, megfelelő nyelvtudással, és ezeket egy jó néhány hónapos folyamaton keresztül továbbképezzük. Maga a projektmenedzser mit jelent? Ugye maga a szó definíciójában általában a proaktivitást fedi a leginkább. A projektmenedzsernek vinnie kell előre a dolgokat, irányítania kell, koordinálnia. A másik kedvenc hasonlatunk ugye a Darth Vader a Csillagok háborújából, aki ha projektmenedzsment szempontból nézzük, hihetetlen dolgokat ért el. Tehát a Halálcsillag I-nek a terveit, amikor például a lázadók megszerezték, akkor ő az egész projektet újrapriorizálta pillanatokon belül, mert hogy ez fontosabb, mint amit éppen csináltak, és arra kell fókuszálni. Vagy később elképesztően rövid határidőre szállították le a Halálcsillag II-t. Tehát ez a fajta impulzív, nagyon erőteljes egyéniségre szükség van. Persze nyilván…

Mv: Mert voltak gyengeségei, ugye?
Kónya László: Hát, neki voltak igen, ugye, hát a motivációs eszközei azok érdekesek voltak.

Mv: Nem volt empatikus.
Kónya László. Nem volt eléggé empatikus, így van. Motiválni tudta természetesen a csapatát, kivéve a saját gyerekeit, de hát, akik szülők vagyunk, tudjuk, hogy a gyerekeinket nem…

Mv: Tehát empátia, csapatépítés, motiváció, ez azért nagyon fontos, és…
Kónya László: Abszolúte.

Mv: …egy olyan nemzetközi kultúrkörnyezetbe kell ezt tenni, ahol az anyanyelv teljesen mindegy, hogy most magyar anyanyelvű az a munkavállalójuk itt Budapesten, vagy Debrecenben. Az teljesen mindegy, mert egy hollanddal, egy némettel, egy olasszal, egy indiaival kell majd beszélgetni.
Kónya László: Így van. Most vettünk fel például egy román kollégát, utolsó interjúja lesz jövő héten egy brazil jelöltnek, akik nem tudnak magyarul. Számunkra a magyar nyelvnek praktikus haszna van, de nem kizáró tényező, hogyha valaki nem tud magyarul, mert az a lényeg, hogy angolul tudjon, és nemzetközi környezetben megfelelően tudjon teljesíteni.

Mv: Hogyan lehet egy ilyen jelentkezőt, amikor így találnak valakit, vagy hirdetnek, jól motiválni, hogyan lehet azt jól megmutatni, hogy ez a feladat mennyire színes és nem unalmas, és nem egysíkú, és állandóan. (…) van az az autópályás története, hogy rendőri kísérettel kellett vinni valami cuccot…
Kónya László: Hát, voltak érdekes történeteink, igen…

Mv: Cuccot, hadd mondjam ilyen egyszerűen, cuccot. De biztos van ebben valami komoly szakmai kifejezése is, az hogy történt?
Kónya László: Igen. Ugye helyi projekteket is vezetünk, tehát ugye a cégünk most már 3500 fős, és infrastruktúra bővítést kapcsán elég sok érdekes projektünk van. És néhány éve, amikor Debrecenben bővítettünk, akkor ott a hálózati eszközök leszállítása Budapestről Debrecenbe az egész projektnek az egyik legkritikusabb pillanata volt, ahol úgy gondoltuk, hogy akkora értéket kell leszállítani határidőre, ahol bármilyen késés, csúszás, baleset nagyon súlyos következményekkel járhat.

Mv: Az nem volt elképzelhető, azt ki kellett küszöbölni.
Kónya László: Így van. Ezért aztán a rendőrségtől béreltünk rendőri felvezetést, és kilencven kilométer per órával az M3-as autópályán végig konvojban levittük a hálózati eszközöket Debrecenbe.

Mv: Nem gondolja az ember így első hallásra egyébként, hogy egy effajta munka az ilyen színes és ilyen izgalmas. Ilyen komplex, hogy ezt a szót használta…
Kónya László: Ugye maga, a projektmenedzsment azért jött létre, mert olyan feladatok menedzselésére használjuk a projektmenedzsmentet, amelyek kiszámíthatatlanok, nagy bennük a kockázati tényező. Megtervezzük ugyan, de a tervek általában azért vannak, hogy el tudjunk térni tőle. És az egész projektmenedzsment legjelentősebb része az a kockázat-menedzsment. Amikor kitaláljuk, hogy vajon milyen nem várt tényezők következhetnek be a projekt során, és…

Mv: De jó, hogy ezt mondja, mert a GR 2-t ezzel folytatjuk majd a hírek után, pont ez volt itt a kisvállalkozásoknak a feladata, de nem akarom ebben megakasztani. Szóval, ez egy nagyon fontos dolog, a hazai kisvállalkozások nagy része ezzel nem rendelkezik ezzel a jó tulajdonsággal, de az önök munkavállalói, vagy leendő munkavállalóinak igen, ez a nagyon gyors reagálóképesség, ez meg kell, hogy legyen.
Kónya László: Abszolút. Tehát, és a másik fontos tényező, amit ugye említettünk, hogy milyen érdekes, hogy színes és változatos, de erre való igény is kell. Mert ugye vannak emberek, akik szeretik a változatosságot, vannak, akik kevésbé. Vannak, akik a stabilitást kedvelik jobban. A projektmenedzsernek általában olyan embernek kell lennie, akinek a változó környezet az egy pozitívumot jelent, tehát aki élvezi ezt a fajta dolgot…

Mv: A stressztűrő képesség, az azt hiszem, nem hoztuk szóba, ugye?
Kónya László: Nem hoztuk szóba. Úgy gondolom, hogy a stressz az a mai világunknak egy része, ami elkerülhetetlen. Aki szereti a változatos munkát, és aki ebben sikerélményekre lel, az úgy gondolom, hogy a stresszt is megfelelően tudja majd kezelni.

Mv: Az ön legjobbjai, legjobb munkavállalói fiúk vagy lányok? Férfiak vagy nők? Ebben nincs különbség?
Kónya László: Érdekes, ez vegyes. Tehát, hogy vannak fiúk is, lányok is. Ezt, amit említettünk itt a (…) projektben, a projektmenedzsment irodát azt például Zsuzsa kolléganőm vezeti, ő egy lány, de a legnagyobb projektet, amit most viszünk, az egy, ha jól emlékszem, maga a projekt költségvetés az tízmillió eurós, azt egy fiú vezeti. Úgyhogy nem, nem igazán nemi kérdés. Többnyire több fiú van, ez jellemző, mivel informatikában dolgozunk, és ez egy ágazati kérdés…
Mv: Azt gondoltam, igen, hogy onnan jönnek a legtöbben. De a Zsuzsa a múltkor elmondta, hogy nagyon sok a bölcsész is, egyébként aztán ezt a dolgot megismeri, megszereti, megtudja, hogy egyáltalán mi ez, és egész jól…

Kónya László: Így van, és ugye magának a projektmenedzsernek nem kell informatikusnak lennie. Hasznos, hogyha van egy informatikai érdeklődése, de akár egy gazdasági, pénzügyi vénával is ugyanúgy lehet valakiből nagyon jó projektmenedzser.
Mv: Jó, hát akkor áll a zászló, akár Londonban ugye, vagy Londonból hazatérve, akár innen Magyarországról. Kónya László az ITSH üzletágvezető volt a vendégem, nagyon szépen köszönöm!

Lejátszható interjú (13:59, mp3, 2014. április 15.)


Forrás: Gazdasági Rádió