A világról tanulnának

ITSH school 2015A jövő a kreatív szakmák művelőié – ezt felismerve külföldön számos, a csapatmunkát, a vita- és tárgyalókészséget fejlesztő módszert alkalmaznak a közoktatásban. Ezen elemek jó része eközben idehaza még mindig hiányzik az iskolákból.

 

 

 

Egy jó nevű vidéki nyolcosztályos gimnáziumban négy éve szereltek föl interaktív táblákat a tantermekbe, azóta is kizárólag vetítésre használják őket. A 13 éves Kristófnak előadást kellett tartania, ezért felkészülésként kicsit tovább maradt a könyvtárban, elbabrált az ott lévő eszközzel, hamar megértette a működését, és gördülékenyen prezentált rajta. Előadása után több tanár is megkérte, hogy segítsen nekik boldogulni az interaktív táblával. A fiú komolyan vette a megkeresést, „óravázlattal” készült és örömmel adta át arra nyitott tanárainak a tudást, amit ő maga a használat közben megszerzett. Bízik benne, hogy a nyári szünet után valóban színesednek ezáltal a tanóráik.

Okosabb, mint egy hetedikes?
Törőcsik Mária trendkutató, a PTE marketingprofesszora és csapata 2013–14-ben kutatást végzett a Z és a késő Y generáció, a 15–24 évesek körében arról, hogy ez a korcsoport hogyan viszonyul a tudományhoz. Arra jutottak: noha az eszközfüggőség általánosan jellemző rájuk, többet gondolunk az eszközismeretükről, mint a valóság. A magyar fiataloknak körülbelül 30 százaléka mondható eléggé jártasnak a technológiában.

Eközben merevedett az oktatási rendszer, ahelyett, hogy ehhez az új nemzedékhez alkalmazkodva rugalmasabbá vált volna. „A tanulás-képzéshez való viszony nagy téma mindenhol, hiszen a mai generáció ténylegesen más, mint a korábbiak” – mondja a kutató. A mindennapok lekörözik az oktatást: újfajta igények merülnek föl, más problémáik vannak manapság a fiataloknak. A szakember szerint az egymástól tanulás nagyon is trendbe illő. Hiszen a fiatalok remekül mozognak hálózatokban online és offline egyaránt, nem jelent problémát nekik akár iskolai feladatokra összehívni néhány embert, s egymástól kérdezni. A szakember úgy véli: a gyerekek igénylik, hogy maguk tapasztalhassanak, hogy bevonják őket, hogy interaktív legyen az oktatás – mindez rendkívüli kihívás a tanároknak. A diákok nagyon élményközpontúak, az oktatásban is azt szeretnék, ha olyan képi és hangi példák lennének, amelyek folyamatosan lekötik a figyelmüket. Azonnali jutalmat, visszajelzést és személyre szabott figyelmet igényelnek. Az oktatás ugyanakkor nincs felkészülve a multitaskingra, arra, hogy a diákok párhuzamosan csinálnak többféle dolgot. Rövidebb és osztott a figyelmük, a szövegszerű feladatokat nehezebben dolgozzák fel, az olvasást náluk sokszor „pótolja” a vizualitás: mondjuk online megnézik Öveges professzor kísérleteit.

„Ma már máshogy kell átadni az információt. Olyan projekteket szükséges készíteni, amelyekben mindenki dolgozik, és így a tapasztalást egy olyan szintre emeljük, hogy azzal egyben rálássunk más területekre is. Felértékelődik a tapasztalás és leértékelődik a tudás. Ahhoz, hogy tudás jöjjön létre, a tanárnak manapság az lenne a fő feladata, hogy irányt mutasson, elmagyarázzon egy koncepciót, hogy a gyerek tudja mihez képest értelmezni az egyébként szanaszét szóródó információkat. Ami problémás lehet, hogy a készségfejlesztő eszközök mellett a diákok kevésbé tanulják meg, hogy vannak szabályok. Pedig a munkaerőpiacon be kell érni nyolcra, és határidőre szükséges elvégezni a feladatot”– figyelmeztet a szakértő.

Multitasking
A fővárosban, júniusban megrendezett Brain Bar Budapest konferencián kiemelt témaként tárgyalták az oktatás jövőjét. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója szerint ma már elengedhetetlen az olyan készségek oktatása, mint a tárgyaló-, a meggyőző-, a vitaképesség, a kapcsolatfelvétel, a kifejezőkészség, de a digitális és a vállalkozási ismeretek fejlesztése szintén nagyon hiányzik az iskolákból. A kerekasztal-beszélgetésre meghívást kapott az oslói Ringstabekk iskola igazgatója, Bjørn Bolstad is. Az ő intézményükben negyven éve nincsenek tantárgyak, „hiszen a valóság sincs tárgyakra felosztva”. Ezért témákat dolgoznak fel gyakorlattal összekötve, diákjaik a világról tanulnak. A náluk dolgozó pedagógusok munkája túlmutat saját szakterületükön, egymással multidiszciplináris csapatokat alkotnak, projektek mentén oktatnak. A közös gondolkodást, beszélgetést mindennél előbbre valónak tartják, mert hiszik, hogy így tanulnak a gyerekek. Környezetvédelem és fenntarthatóság témában elkötelezett fiatalokat nevelnek, de az „órai feladatok” között például Himalája-expedíció tervezése is szerepel. (Eközben jobban rögzül a táj éghajlata, földrajzi adottságai, történelme, sőt, a költségvetés összeállítása során a diákok pénzügyi jártasságot is szereznek.) A statisztikák az intézmény hatékonyságát igazolják: tanulóik rendre a legjobbak az országos felméréseken. Norvégiában mindez nem egy magániskolában, hanem egy államilag támogatott intézményben valósul meg.

Oktatás, szórakoztatás
Meglehet, az oktatás reformját a diákok megkérdezésével kellene kezdeni. Mara Steiu, a 18 éves kolozsvári diáklány sodró lendülettel osztja meg a véleményét a rendszerről, amelyből épp csak a diákok szorulnak ki. Az iskolák teljesítményorientáltak, ahelyett, hogy a tanulás folyamatára helyeznék a hangsúlyt, így nem ösztönöznek problémamegoldásra, gondolkodásra. Osztályzás helyett egy sokkal motiválóbb modellt vázol: mi lenne, ha a tanulók egymást értékelnék, így egyszerre több visszajelzést kapnának a felkészültségükre? A gimnazista lány diákként is vállalkozó: nem ért egyet azzal, hogy az iskolai tananyagban nem szerepel pénzügyi nevelés, ezért egy évvel ezelőtt elkezdte kidolgozni a Teentrepreneur nevű, pénzügyi oktatást segítő alkalmazást, amellyel sorra nyeri a startupdíjakat. Egyre több az online felületeken, akár mobileszközökön keresztül is elérhető tudás, oktató és kurzus, sokféle formában, megoldásban gondolkodhat az, aki tanulni akar. Törőcsik Mária szerint ez a piac ma már oktatás és szórakoztatás is egyben. Mindenhol a differenciálódás, diverzifikálás jellemző, és szélesedik az oktatási paletta. Ebből is látszik: ez egy fejlődő terület.

Szeptembertől Alternatív Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola nyílik Budapesten. Halácsy Péter, a ma már világcég Prezi egyik alapítója nemrég bejelentette: több családdal összefogva ősztől két óvodát is indítanak, mert szerintük még több frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség (későbbi terveikben iskolaalapítás is szerepel, ahol „a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészíti egymást, s a felszabadult önkifejezés eszköze a forrasztás is lehet, nem csak a dalolás”).

Digitális analfabéták
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közlése szerint digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, s komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben és a digitális eszközök használatában is Magyarországon – annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális lesz, s a legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találni olyat, amelyhez ne kellene legalább átlagos készségekkel rendelkezni ezen a téren. Az iskolai oktatás keretein belül itthon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról. Az iskolarendszeren kívüli jó kezdeményezések már itthon is vannak: a Logiscoolban a Massachusettsi Műszaki Egyetem által kifejlesztett szolgáltatást használják, amellyel szó szerint gyerekjáték a programozás alapjainak elsajátítása. A kicsik könnyed módszerekkel nagyon hamar eljutnak oda, hogy egyszerű játékokat fejlesszenek. Megtanulnak alkotni a számítógépen, és lelkesedésből, autodidakta módon tovább is képezik magukat, otthon is fejlesztenek programokat és játékokat. Az iskola egyik alapelve, hogy korosztályban minél közelebb legyenek a tanárok a diákokhoz. Huszonéves, informatikára járó egyetemisták is tanítanak, akik legalább olyan lelkesek, mint a gyerekek.

Vállalati környezetben
Az állam, a gyerekek és a tanárok mellett a későbbi munkaadó is meghatározó szereplője az oktatás alakulásának. Főleg az IT-szektorban jellemző, hogy a nagyobb cégek a felsőoktatásból frissen kikerülő vagy akár már az éppen bekerülő hallgatókat vadásszák, és különféle képzéseket, tanulmányi szerződést ajánlanak nekik. A Deutsche Telekom leányvállalata, az IT Services Hungary (ITSH) hazai legnagyobb infokommunikációs szolgáltatóként – a fluktuációt is figyelembe véve – évente 800-1000 főt vesz fel. Ehhez elengedhetetlen a tanítási intézményekkel való szoros kapcsolat. A cég szerint nagy szükség lenne az egyeztetésre az oktatásügy és a versenyszféra képviselői között új, gyakorlatorientált oktatási stratégia kidolgozása érdekében, hiszen az intézmények struktúrája jelenleg nem képes kiszolgálni a versenyszféra igényeit.

Az ITSH 2008 óta működik együtt olyan felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek egyaránt van informatikai és idegen nyelvi karuk. Az együttműködések több formában zajlanak: a Pécsi Tudományegyetemmel duális képzésben való részvételre pályáznak, a Debreceni Egyetemen ITSH tanszék működik, más intézményekben pedig egy konkrét technológia (SAP, Java stb.) oktatása céljából indítanak speciális kurzusokat. Start programjukkal középiskolai szaktanárok munkáját támogatják: informatikai és nyelvi laborok működéséhez biztosítanak eszközöket, a szakmai versenyek megtartását anyagi forrásokkal és szakértői tanácsadással segítik, de szülői fórumokra is eljutnak, és ott is felhívják a figyelmet, milyen előnyökkel járhat az, ha a fiatalok az IT iparág felé orientálódnak.

E-szakmáké a jövő
Az IT-történet az egészségügyben és az otthon gondozás különféle módjaiban is komoly szerepet játszhat. De mindig vannak olyan problémák, helyzetek, amelyek megoldásához kell az ember, nem lehet azokat gépre bízni, például ötletek, új dolgok kitalálását – mondja Törőcsik Mária. A kreatív szakmáknak abszolút felfelé ívelő szakasza van. Így például új programot kitalálni nehéz úgy – akár applikációról, akár egy civilszerveződés programjáról van szó –, hogy az átütő erejű és figyelmet megragadó legyen. Az élményteremtőknek, új gondolatot felvetőknek nagyon nagy szerepük van, akár a szabadidős utazás területén. Megatrend a vizualitás, így az iskolákban is lehetne vizuális styling, hogy jól bemutatható anyagokkal dolgozhassanak a tanárok. Fontos, ki hogyan tudja eladni az ötletét, hogyan prezentálja a pályázatát: ahogyan léteznek ma már foodstylistok, az ötletstylistok az elképzeléseket tehetnék látványossá.

A hagyományos szolgáltató szektorban is rendkívül nagy távlatok vannak, elég csak a foodpornóra gondolni (amikor nemcsak esszük az ételt, hanem nézzük is, élvezzük minden „falatát”). Az ilyen irányokból nőnek ki azok a nagyon elkötelezett emberek, akik rendkívül magas szintre tudják emelni az adott szakmát, adott esetben mondjuk sefekké, stílusteremtőkké, ismeretterjesztőkké válnak. De ugyanez igaz bármilyen más területre: a hagyományos szaktudásból ki lehet robbanni, de ehhez nagyon sok pluszenergia kell. Itt már sokkal inkább alkotótevékenységről van szó, amellyel a szakmáját szerető ember egy másik kategóriába kerül, sokkal többet keres, és a társadalmi megbecsültsége is megnő.

Forrás: Figyelő, 2015. július 16. (30,31,32. oldal)