A válasz: outsourcing

A gazdasági válság egyik hatása, hogy a vállalatok visszafogják kiadásaikat. Normál gazdasági viszonyok között a vállalkozások inkább a nyereség növelésére, a piaci terjeszkedésre összpontosítanak; pénzügyi krízis idején viszont a költségek lefaragása kerül előtérbe, hiszen a stagnáló piacon csak így lehet megőrizni a korábbi profitszinteket. Az outsourcing és azon belül az informatikai outsourcing az a huszonegyedik századi megoldás, ami lehetőséget biztosít a költségcsökkentésre, miközben a szolgáltatás színvonala ugyanaz marad, vagy javuló tendenciát mutat.

Az európai országok számára az outsourcing jelenthet problémát vagy lehetőséget. Ha a piaci változás ütemét és irányát nem követki, akkor a gyártó iparágak kivonulhatnak az országból, miközben új tőke nem áramlik a gazdaságba. Ellenben az outsourcing egy olyan iparág, ami jelentősen hozzájárulhat a működőtőke bevonásához. Napjainkra az uniós országok gazdasága jelentősen átalakult a ’90-es évekhez képest. A bruttó bérköltségek gyors ütemű növekedésének eredményeként a jelentős olcsó munkaerőt igénylő iparágakban, mint például a textilipar, a cipőipar vagy általában a fogasztási cikkekre szakosodott iparágakban, komoly működőtőke kivonásra került sor. Az ilyen szektorokban tevékenykedő multinacionális cégek egyre inkább keletre húzódtak, legtöbb esetben Kínába és Indiába.
A gazdasági minisztérium működőtőke bavonását célzó stratégiai áttekintése szerint Magyarországon 2007. júliusáig az országba érkező 65 milliárd eurós külföldi tőkeállományból 54,3 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelemformájú működőtőke-befektetések állománya. A külföldi közvetlen tőkeberuházások legnagyobb része (13 milliárd euró, 27,8%) Németországból érkezett. Meghatározó szereppel bír még Hollandia (6,9 milliárd euró, 14,9%), Ausztria (5,2 milliárd euró 11,1%), Franciaország (2,2 milliárd euró, 4,7%) valamint az Egyesült Államok (1,8 milliárd euró, 3,9%). Összességében a működőtőke-beruházások közel 80%-a az Európai Unióból származik. Ezek a számok igazolják, hogy a külföldi tőke eredetének szempontjából a földrajzi távolság és a közös történelmi múlt egyre nagyobb szerepet játszik. A vegyesvállalatok számát tekintve 50 százalékuk Németországból és Ausztriából érkezett, 15 százalékuk amerikai, a maradék pedig svájci, olasz, angol, svéd, kanadai, holland, francia eredetű. Ha az ágazati megoszlást vizsgáljuk, a tőke több mint fele a szolgáltató szektorokba áramlott. Éppen pont a szolgáltatási szektor?
A válasz: outsourcing.

 

Forrás: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról. GKM, Stratégiai Főosztály, 2007